background image
Ü
NNEPI
 
ALKALMAINK
Monor:
december 13, szombat
12:30
Karácsonyi Játszóház (15 óráig)
december 21, vasárnap
10 óra Családi és Ifjúsági Istentisztelet úrvacsorával
december 21, vasárnap
16 óra Adventi gyertyagyújtás (evangélikus szolgálat)
december 24, szerda
16 óra Szenteste, a gyermekek szolgálatával
december 25, csütörtök
10 óra Karácsony ünnepe, istentisztelet úrvacsorával
december 26, péntek
10 óra Karácsony ünnepe, istentisztelet úrvacsorával
december 28, vasárnap
14-20 óra Ifjúsági Szilveszter
december 31, szerda
16 óra Óévi istentisztelet
január 01, csütörtök
10 óra Újévi istentisztelet úrvacsorával
Monorierdő
december 25, csütörtök
15 óra Karácsony ünnepe, istentisztelet úrvacsorával
január 01, csütörtök
15 óra Újévi istentisztelet úrvacsorával
R
ENDSZERES
 
ÖSSZEJÖVETELEK
Monor:
vasárnap
10 óra Istentisztelet
párhuzamosan Gyermekbibliakör
kedd
18 óra Énekkar
szerda
18 óra Férfi kör (1. szerda)
Női kör (2. szerda)
Felnőtt hittan (3. szerda)
Presbiteri gyűlés (4. szerda)
péntek
15:30
Konfirmandus csoport (kis konfi)
17:30
Konfirmandus csoport (nagy konfi)
18:30
Ifjúsági csoport
Monorierdő:
vasárnap
15 óra Istentisztelet (Katolikus templom – Ősz utca)
Hitoktatás minden általános iskolában, a József Attila Gimnáziumban, valamint a Kossuth, 
a Napsugár, valamint a monorierdei Csicsergő óvodában. Érdeklődni lehet személyesen a 
Lelkészi Hivatalban, valamint az intézményekben.
Lelkészi Hivatal
2200 Monor, Bajza utca 2.
Telefon: (29) 410108
E-mail: 
monor@evangelikus.hu
Internet: 
http://monor.lutheran.hu
Számlaszám: OTP 11742056-20051754
Selmeczi Lajos Péter lelkész
Telefon: (20) 8244902
E-mail: 
lajos.selmeczi@lutheran.hu
Kovács Endre felügyelő
Telefon: (20) 8244915
Impresszum:
Kiadja a Monori Evangélikus Egyházközség. 
Belső terjesztésre Felelős szerkesztő: 
Selmeczi Lajos Péter lelkész. Szerkesztők: 
Márton László, Selmecziné Fazekas Andrea, 
Trincsiné Márton Zsuzsanna, Vitális Nóra 
Eszter. Az itt szereplő anyagok a gyülekezet 
életének részét képezik, azokat más 
kiadványokba átvenni, felhasználni, csak a 
szerzők előzetes hozzájárulásával lehet.
ALAPKŐ
A monori, monorierdei, csévharaszti és vasadi
evangélikusok hírlevele
2014. Advent-Karácsony
S
ELMECZI
 L
AJOS
 P
ÉTER
K
ÖRBE
-
KÖRBE
KARIKÁBA
orog   a   kerék:   egyszer   fent,   egyszer   lent;   s  
közben mintha semmi sem változna. A tengely  
körül ugyanolyan távolságra helyezkednek el a  
pontok.   Egyszer   fenn,   egyszer   lent,   majd   kezdődik  
minden   elölről.   Monoton   és   egyhangú   mozgás.  
Ugyanezt   élhetjük   meg   évről   évre.   Eljönnek   az  
ünnepek,   amik   fényt   hoznak   életünkbe   (születésnap,  
névnap,   vakáció,   stb.),   ám   azok   elmúltával   minden  
visszazökken   a   régi   kerékvágásba.  A  vidámság   és   a  
jókedv elmarad mögöttünk. Az emléke elkísér még egy  
darabig, majd az is elvész a szemünk elől.
F
Ugyanez az élmény kíséri végig egyházi hitéletünket is. Időnként feltűnik egy-egy ünnep 
(karácsony, húsvét, pünkösd), amikor betölti szívünket valamiféle békesség, öröm, de ahogy 
távolodunk tőle, egyre homályosul, majd teljesen ködbe vész az emléke is. Ahogy az egyik 
reklám mondja a napfényről: nem lehet megenni, nem lehet meginni, nem lehet eltenni... 
Pedig tudjuk, érezzük, hogy szükségünk lenne rá máskor is.
Csak forog a kerék:  egyszer fent, egyszer lent. Van, hogy szórakoztatónak tartjuk, mint 
gyermekkorban a körhintát. Sok nevetés, vidámság, kedves emlék... Vagy az óriáskerék, 
amelybe lent beszállunk, fentről pedig csodálhatjuk a gyönyörű panorámát. Egy kis időre 
gondtalannak lehet lenni. Elfelejthetjük a mindennapok keserűségeit, de eljön az idő, amikor 
lejár a menet, és ki kell szállni. Lehet, hogy egyszer-egyszer még megismételhetjük, de nem 
tölthetjük   benne   az   egész   életünket.   Ilyenkor   szomorúan   veszünk   búcsút   a   kellemes 
élményektől,   és   zökkenünk   vissza   a   cseppet   sem   olyan   kellemes   és   vonzó,   de   annál 
reálisabb mindennapokba.
Néha jó és biztonságot adó az állandóság. Egy idő után már tudjuk, hogy mi következik: a 
lent után fel, és fordítva. Ebben legalább nem fogunk csalódni. Igaz, hogy utána fentről is le 
kell   majd   jönni,   de   aztán   megint   jön   a   fel...   Lehet,   hogy   nem   annyira   változatos,   de 
kiszámítható: mint a nyugdíj: nem túl sok, de biztosan megérkezik. Vannak, akik irigylik ezt 
a biztonságot, mert kiszolgáltatottak a piac mozgásainak, és nem mindig akkor, és nem 
mindig annyi érkezik...
background image
Forog a kerék  - az egyházi esztendő kereke is. Újra itt van Advent, hogy a készülődés, 
takarítás és az ilyenkor szokásos ajándékvásárlási láz után elérkezzünk Karácsony „csendes 
éj”-éhez. Akkor lesz néhány nap (ha sikerül a szabadságokat is a két ünnep közé időzíteni 
akkor egy bő hét is) arra, hogy kipihenjük magunkat, a családunkkal töltsük az időt, és 
(talán) egy kicsit a karácsony örömhíréből (evangélium) meghalljunk valamit. Sajnos az időt 
azonban nem lehet megállítani, így a megállás öröme is hamar elmarad mögöttünk. Bár 
lehetne valamit megőrizni belőle, továbbvinni magunkkal az új évre is!
De forog a kerék, és nem élvezhetjük sokáig a fent lét örömét, mert a következő pillanatban 
indulni kell lefelé. És nem élvezhetjük sokáig az elöl-lét örömét sem, mert indulni kell hátra, 
hogy más vegye át a helyünket... Egyre inkább elveszítjük a gyermeki örömöt. Már nem is 
igazán értékeljük azokat az örömöket, amelyek időnként részei életünknek. Már nem tudunk 
igazán örülni a fent létnek sem, és nem boldogít, amikor (ha csak egy kis időre is, de) elöl 
vagyunk.
Forog a kerék, és tudjuk, hogy egyszer meg kell állnia, mert nem örökmozgó. Állandóan 
visszatérő   kérésünk   ez   alatt   az   idő   alatt,   hogy   hol   leszünk,   amikor   majd   mindez 
bekövetkezik: alul, felül, elöl vagy hátul? Igyekszünk jól helyezkedni, és felkészülni, hogy a 
lehető legjobb pozícióban lehessünk akkor, mert onnan nem lesz tovább. - És egyszer csak 
bekövetkezik. Eljön az idő, és megáll a kerék. Eddig minden a forgásról szólt. - és most? 
Hogyan tovább?
Megállt a kerék. Van, aki fent, van aki lent, van, aki elöl, és van aki hátul. Van, aki boldog, 
és van, aki szomorú. Van, aki tovább forogna, van aki semmit sem ért az egészből. A kezdeti 
tanácstalanság után azonban, amikor már mást is képesek leszünk meglátni egymáson és a 
keréken kívül, akkor rá kell ébredni arra, hogy megérkeztünk. Az út végén vagyunk. Nem 
csak forogtunk a tengelyünk körül, hanem egy úton haladtunk. Az utazásunk pedig most a 
végére ért. Nem a kerékért, nem a körforgásért voltunk, nem erről szólt az életünk! (Csak mi 
láttuk így.) Az igazi cél az volt, hogy elérkezhessünk ehhez a pillanathoz, a megérkezéshez.
Most forog a kerék. - Milyen más, ha lehetőségünk van arra, hogy ne csak magunkat (a 
fent és lent, az elöl és hátul állapotát) lássuk, hanem átélhetjük a haladás élményét. Azt, 
hogy tartunk valahová, azt, hogy valaki vár. Akkor megváltozik minden. A fent és a lent, az 
elöl   és  a  hátul  jelentősége  elhalványul,   és  örömmel  tölthet  el   bennünket  a   célhoz   való 
közeledés élménye.
Advent  a várakozás ideje. Forog az idő kereke. Jönnek és elmúlnak az ünnepek. Jézus 
eljövetele  azonban  nem  fog  elmúlni. Számunkra  az  a  megérkezés  boldog  pillanata  lesz 
akkor, ha nem csak magunkkal, a körforgásunkkal foglalkozunk, hanem Őt várjuk, az Ő 
eljövetelére készülünk.
Így szól az, aki ezekről bizonyságot tesz:
„Bizony, hamar eljövök”.
Ámen. Jöjj, Uram Jézus!
(Jelenések könyve 22,20)
Az ádventi várakozás hasonlít a megemlékezéshez, de valójában mindennél távolabb áll 
tőle.  Valódi   várakozás.   Pontosabban   úgy,   ahogy   a   szeretet   mindennél   valóságosabban 
vágyakozik az után, akit magához ölel és örök újszülöttként a karjai között tart.
Pilinszky János
R
ÖVID
 
HÍREK
BESZÁMOLÓK
Magyarországi   Evangélikus   Egyház,   Budapest–   A  Magyarországi   Evangélikus   Egyház 
Országos Presbitériuma 2014. március 26­án tartott ülésén egyhangúlag megválasztotta az 
Országos   Iroda   igazgatójának  K
RÁMER
  G
YÖRGY
  evangélikus   lelkészt,   püspökhelyettest, 
akinek  beiktatására 2014. május 15-én, ünnepi  istentisztelet keretében került sor. Az új 
irodaigazgató korábban a pilisi gyülekezet lelkésze, és a Dél-Pest megyei egyházmegye 
esperese volt. Ezen tisztségeiről május 1-jei hatállyal lemondott.
Szolnok  –   Miután  K
RÁMER
  G
YÖRG
y   a   Magyarországi   Evangélikus   Egyház   Országos 
Irodája igazgatójává történt kinevezése után lemondott a Dél-Pest Megyei Egyházmegye 
esperesi tisztségéről, új választásokat írtak ki az egyházmegyében. A választás első fordulója 
érvényes és eredményes volt.  G
YŐRI
  P
ÉTER
  B
ENJÁMIN
  lett az egyházmegye új esperese. 
Beiktatására 2014. július 20-án került sor a szolnoki evangélikus templomban.
Pilis  –  B
LATNICZKY
  J
ÁNOS
  D
ÁNIEL
  és  B
LATNICZKYNÉ
  H
AMMERSBERG
-G
ANCZSTUCKH
 
J
ÚLIA
  lelkészeket   2014.   október   12-én   iktatta   be   a   Dél-Pest   Megyei   Evangélikus 
Egyházmegye esperese, Győri Péter Benjámin a pilisi parókusi lelkészi szolgálatba.
Gyón  – A korábbi lelkész (László Milán) lemondott megbízatásáról. A parókia felújítása, 
majd   a   költözés   után   szolgálatba   állt   a   megválasztott   új   lelkész,  B
ALOG
  E
SZTER
,  aki 
korábban az orosházi Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium 
iskolalelkésze volt. Beiktatása 2014. november 30-án volt a gyóni evangélikus templomban.
Péteri  – A nyár folyamán gyülekezetünk másik szomszédságában is megürült a lelkészi 
állás, amelyre pályázatot hirdetett az egyházközség presbitériuma. Hárman jelentkeztek a 
meghirdetett állásra, akik közül - a gyülekezetben korábban már szolgált - Ó
VÁRI
 P
ÉTERT
 
választotta meg a 2014. október 19-én a közgyűlés.
Budahegyvidék  – 2014. november 21-én tartotta őszi közgyűlését az Északi Evangélikus 
Egyházkerület,   ahol   a   küldöttek   és   a   tisztségviselők   szavazatukkal   jóváhagyták   azt   az 
egyházmegyei   döntést,   melynek   során   a   Nyáregyházi   Evangélikus   Egyházközség   2015. 
január 1-jétől  megszűnik önálló gyülekezetnek  lenni. Nyáregyháza  a monori  gyülekezet 
leánygyülekezete, Dánszentmiklós az alberti gyülekezet leánygyülekezete, Újlengyel pedig 
a  gyóni  gyülekezet  fiókgyülekezete  lesz,  amíg  meg nem  erősödik  annyira,  hogy  önálló 
lelkészi állást tudjon fenntartani.
Bukarest  – Negyed évszázaddal ezelőtt csodaként emlegették a megdönthetetlennek hitt 
N
ICOLAE
  C
EAUŞESCU
  elkergetését.   Egy   hónappal   a   temesvári   forradalom   kitörésének 
évfordulója   előtt   újabb   csoda   történt.  Az   evangélikus   erdélyi   szász  K
LAUS
  J
OHANNIS
 
fantasztikus hajrával legyőzte az ortodox román V
ICTOR
 P
ONTÁT
, és Románia elnöke lett. 
Megválasztott   államfőként   egyik   első   útja   a   kilencvenharmadik   születésnapját   ünneplő 
M
IHÁLY
 volt királyhoz vezetett, aki történetesen a Hohenzollern–Sigmaringen-ház sarja
Magyarország  -  A  közmédia   harmadik   alkalommal   indít   gyűjtést,   amellyel   a   Magyar 
Ökumenikus   Segélyszervezetet   segíti   és   támogatja.  A   J
ÓNAK
 
LENNI
 
!  elnevezésű 
kampány csúcspontja december 14-én, Advent 3. vasárnapján lesz. A felajánlott tárgyakat a 
http://www.mediaklikk.hu/musor/jonaklennijo/
  oldalon lehet megtekinteni és a képek alatt 
található összegért megvásárolni, illetőleg bizonyos esetekben licitálni.
(Az Ökumenikus Segélyszervezet – alapítását és vezetését tekintve – evangélikus egyházunk 
segélyszervezetének is tekinthető.)
background image
S
ELMECZINÉ
 F
AZEKAS
 A
NDREA
H
ITOKTATÁSUNKRÓL
yülekezetünk   területén   a   2014-2015-ös   tanévben 
ismét bővült a hitoktatás. A Kossuth óvoda mellett 
volt igény a Napsugár (Jászai tér) és a monorierdei 
Csicsergő   óvodában   is  a   kisgyermekek   hitoktatására.   Sok 
játék és ének mellett ismerkedhetnek meg a gyermekek a 
bibliai   történetekkel.   Azok   számára,   akik   időközben 
értesülnek   a   lehetőségről,   az   év   folyamán   is   be   lehet 
kapcsolódni a csoportokba! Monoron mind a négy általános 
iskolában   és   a   József   Attila   Gimnáziumban   is   van   hittanóra   kötelező   és   fakultatív 
rendszerben. Közel 60 gyermeket oktatunk ebben a tanévben. Az iskolai órákon kívül egyéb 
lehetőségek is vannak a találkozásra. Ilyen a Játszóház minden hónap harmadik szombatján. 
Erről a gyerekek mindig írásos meghívót is kapnak. Minden hónap harmadik vasárnapján 
Családi és Ifjúsági Istentiszteletet tartunk, amin együtt vagyunk szülők, gyerekek. A többi 
vasárnap 10 órától az istentisztelettel párhuzamosan Gyermekbibliakör van a gyülekezeti 
teremben.   Biztatom   a   családokat   bátran   jöjjenek   templomba   a   kisgyermekekkel   külön 
foglalkozunk. Már elkezdtem szervezni a nyári évzáró hittantábort is amikor elutazunk egy 
pár napra a gyerekekkel. Minden évben táborral zárjuk le a tanévet, jó hangulatban, sok 
zenével, sporttal és természetesen mindeközben Istenre figyeléssel. Fontosnak tartom, hogy 
a gyerekek átéljék a közösség örömét és azt, hogy Istennel is lehet vidáman eltölteni egy 
tábort!
G
Karácsonyi Játszóház - 2014. December 13. 12:30-15:00 óra
Minden érdeklődőt szeretettel várok!
☺G
YEREKSZÁJ
A gondoskodó
Karácsonykor a nővérem odavezette a betlehemhez a gyerekeit. Mire az egyik kislánya ezt 
mondta neki: takarjuk be a Kisjézust, mert lerúgta a takarót.
Franciska,
Érd
Jelek
Halottak napja előtt négyéves unokámmal kimentünk a temetőbe. A dédi sírja mellett volt 
egy elhanyagolt  sír,  dombja  helyén kis gödör, a  sírkő  ledőlve, gazzal  benőve. Unokám 
alaposan   megnézte,   azután   ellentmondást   nem   tűrő   hangon   bejelentette:   „Itt   valaki 
feltámadott!"
Ernő,
Budapest
Értelmiségi Szent Család
Legkisebb unokám újságolja, hogy a templomban volt betlehem. Kérdezem tőle: „És kiket 
láttál?" Mire ő: „Láttam a Kisjézust, Máriát és József... Attilát."
Miklós,
Budapest
T
RINCSINÉ
 M
ÁRTON
 Z
SUZSANNA
A
DVENTI
 
GYERTYAGYÚJTÁS
z elmúlt évekhez hasonlóan ebben az évben is a város főterén a Szent István téren  
felállított hatalmas adventi koszorú köré gyűlhettünk össze az első adventi gyertya  
meggyújtása alkalmából
.
A
A katolikus egyház kórusa nyitotta meg az 
ünnepi együttlétet, majd Paszternák Tamás 
római   katolikus   plébános   köszöntötte   az 
egybegyűlteket. Köszöntőjében hálát adott 
a   Teremtőnek,   hogy   újra   együtt   lehetünk 
ezen az alkalmon, hogy újra megérhettük az 
idei   adventet.   Beszédében   hangsúlyozta, 
hogy fontos ebben az időszakban a lélekben 
való készülődés a karácsonyra, annak ellenére, hogy sok reklámmal, csillogással, világi 
dolgokkal igyekeznek elterelni figyelmünket a lényegről, a karácsony igazi lelkét elrabolni 
tőlünk, de az igaz szívű embertől ezt nem lehet elvenni. A hívők szívünk mélyén valami 
Krisztusit,   valami   igazit   várnak   a   karácsonytól.   Statisztikai   adatok   szerint   karácsony 
környékén kevesebb az elhalálozások száma, a karácsonyi várakozásban kevesebben halnak 
meg, várnak valakit, valamit, várnak valamire: talán arra, hogy valaki jobban szeresse őket, 
hogy   valaki   bekopogtasson   hozzájuk,   meglátogassa   őket,   kapjanak   valami   ajándékot, 
meglátogassa   őket   a   lelkész,   akivel   imádkozni   tudnak.  Az   ünnepek   után   azonban   újra 
megszaporodnak   az   elhalálozások,   talán   azért,   mert   magányosan   kellett   tölteniük   az 
ünnepet, mert nem jött el hozzájuk az a szeretet, amit vártak. Adventben nemcsak várjuk, 
hanem   reménykedünk   is   az   ÚR   eljövetelében.   Szívünk   mélyén   tudjuk,   hogy   valamire 
szükségünk van, a hiányt, a magányosságot csak egyvalaki tudja betölteni Jézus Krisztus, a 
mi Urunk. Arra vágyunk, hogy velünk legyen az Isten, betöltse szívünket, szükségünk van 
az ő erejére, a jóra, a szeretetre és ezt csak Istentől kaphatjuk meg. Advent az a remény, 
hogy Jézus Krisztus jön, ha kitárjuk szívünket, velünk és bennünk él, vele és általa lehetünk 
boldogok. Éljük meg jól az adventet, hogy szívünk tele legyen kincsekkel, ajándékokkal, de 
legfőképp, a legnagyobb ajándék legyen a miénk: Jézus Krisztus érkezzen el hozzánk, töltse 
be szívünket!
Az evangélikus egyház kórusának műsorát 
D
R
.   Z
SOMBOK
 
L
ÁSZLÓ
 
városunk 
polgármesterének   köszöntője   követte. 
Beszédében   elmondta,   hogy   az   adventi 
naptár az 1900 évek elején Németországban 
egy édesanya ötlete alapján született meg, 
aki   türelmetlen   gyermekének   készítette 
először   ezt   a   kalendáriumot,   mely   évek 
során   az   adventi   várakozás   egyik 
szimbólumává vált. Hangsúlyozta, hogy az 
advent   igazából   nem   is   ünnep,   advent   a 
várakozás,  a  készülődés  időszaka  az  igazi 
nagy ünnepre, a karácsonyra.
background image
Az   adventi   koszorú   ősét   egy   német   evangélikus   lelkész   (J
OHANN
  H
EINRICH
  W
ICHERN
teremtette   meg   1838-ban   egy   hamburgi   gyermekotthonban,   amely   akkor   fából   készült 
kocsikerék volt, melyre 23 gyertyát helyezett el, a hatalmas csilláron minden nap újabb 
gyertyát tűzött a csillárkoszorúba.
Az adventi koszorú négy gyertyája szimbolizálja a hitet, a reményt, az örömöt, a szeretetet. 
A polgármester minden jelenlévőnek szép karácsonyi készülődést kívánt, majd meggyújtotta 
városi koszorún az első gyertyát.
A  közös   ünneplést   a   baptista   gyülekezet   kórusának,   majd   a   református   egyház   ifjúsági 
kórusának előadása zárta.
H
ÍVJUK
 
ÉS
 
VÁRJUK
 
A
 
KEDVES
 
TESTVÉREKET
 
MINDEN
 
VASÁRNAP
 16 
ÓRAKOR
 
A
 
KÖVETKEZŐ
 
GYERTYAGYÚJTÁSOKRA
 
ÉS
 
A
 
KÖZÖS
 
KARÁCSONYI
 
ÜNNEPI
 
ISTENTISZTELETEKRE
,
EGYHÁZI
 
ALKALMAKRA
.
A karácsony a szeretet, és ádvent a várakozás megszentelése. Az a gyerek, aki az első 
hóesésre vár - jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, 
aki hazakészül, már készülődésében otthon van. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé - 
szabad,  és mentes  a birtoklás minden  görcsétől, kielégíthetetlen  éhétől-szomjától. Aki 
pedig   jól   várakozik,   az   időből   épp   azt   váltja   meg,   ami   a   leggépiesebb   és 
legelviselhetetlenebb: a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud 
várni, abban megszületik az a  mélységes türelem,  amely szépségében  és jelentésében 
semmivel se kevesebb annál, amire vár.
Pilinszky János
T
RINCSINÉ
 M
ÁRTON
 Z
SUZSANNA
A
DVENTI
 
IGEHIRDETÉS
S
ZÉLL
 B
ULCSÚ
 
EVANGÉLIKUS
 
LELKÉSZ
 
SZOLGÁLATÁVAL
2014.   december   2-án   18   órakor   egyházunk   gyülekezeti  
termében gyűltünk össze, hogy igehallgatással, imádsággal,  
elcsendesedéssel lélekben átérezzük advent üzenetét, méltón  
készüljünk   a   karácsonyra,   Krisztus   Urunk   születésének,  
eljövetelének ünneplésére.
Istentisztelet   elején  S
ELMECZI
  L
AJOS
  P
ÉTER
  lelkész 
köszöntötte a testvéreket. 
Elmondta,   hogy   életünk   hasonlít   egy   kerékhez,   mely   bár 
magában forog, mégis bizonyos távolságokat tud megtenni, a 
mi életünk is tart valahova, reménységünk szerint ez a cél a 
mi   Megváltó   Urunkkal   való   találkozás.   Fontos   az   adventi 
elcsendesedés, melynek végén nemcsak a karácsonyhoz, de 
az Úr Jézus Krisztussal való találkozáshoz juthatunk el.
Együttlétünk   folytatásaként   elénekeltük   EÉ.   131   énekét,   majd   imádságban   kértük   Isten 
áldását, erejét, szent lelkét együttlétünkre.
K
EDVES
 T
ESTVÉREK
!
Legelőször is szeretettel és hálával köszönjük meg mindazok segítségét és támogatását, akik 
a  mai  napig örömmel  és aktívan részt  vettek  gyülekezetünk életében  és fenntartásában. 
Köszönjük,   hogy   szívükön   viselték   és   szívükön   viselik   mind   a   mai   napig   ennek   a   kis 
evangélikus közösségnek a sorsát. Köszönjük, hogy vannak, akiknek fontos, hogy jelen 
legyen   Monoron,   Monorierdőn,   Csévharaszton   és   Vasadon   az   evangélikusság   a   maga 
szolgálatával. Az ő lelkesedésük nélkül hiábavaló lett volna az ősök munkája. Az évek során 
az enyészeté lett volna mindaz, amit ők fizikailag vagy lelkileg felépítettek. Vannak azonban 
olyanok is (felnőttek, családok), akik valamilyen formában evangélikusnak mondják/tartják 
magukat,   de   a   gyülekezet   fenntartásában   egyáltalán   nem,   vagy   csak   nagyon   csekély 
mértékben vesznek részt. Teljesen igaza van annak, aki azt mondja, hogy a hit nem pénz 
kérdése,   de   pénz   nélkül   nem   tud   működni   a   gyülekezet   mint   szervezet/intézmény. 
(Gondoljunk csak a világításra, a fűtésre és a közüzemi díjakra.) Sajnos az őszi időszak 
ismét nehéz anyagi helyzetet teremtett. A gyülekezet bevételei ilyenkor olyan mélypontra 
kerülnek,   amely   lehetetlenné   teszi   az   alapvető   működés   számláinak   kifizetését. 
Megnyugtatásul szeretnénk jelezni, hogy ez nem túl költekezés miatt van. Tudjuk, hogy 
mindenkinek megvan a saját költségvetése. Mégis szeretettel kérjük azokat a testvéreket, 
akik az idén, illetve az elmúlt években nem, vagy lehetőségeikhez mérten csak csekély 
mértékben   támogatták   gyülekezetünket,   ugyanakkor   fontosnak   tartják   az   evangélikus 
egyház jelenlétét és szolgálatát lakóhelyükön, támogassák gyülekezetünket. Tudjuk azt is, 
hogy mostanában sokan egyre nehezebben élnek, ezért nem szoktunk meghatározott összegű 
támogatást kérni. Mindenki maga ismeri a lehetőségeit. Nem fogunk ezek alapján megítélni 
senkit ezután sem! Tudatosítani szeretnénk azonban, hogy az itt élő evangélikusokon múlik, 
hogy   lesz-e,   marad-e   evangélikus   gyülekezet   Monoron   és   környékén   a   jövőben   is. 
Egyházfenntartói járulékukat, adományukat
♦ az Alapkőhöz mellékelt csekken,
♦ átutalással az OTP Banknál vezetett számlára, melynek száma: 11742056-20051754,
♦   személyesen   a   vasárnapi   istentisztelet   után   vagy   hivatali   időben   (szerdán   16   és   18, 
pénteken 8 és 10 óra között) fizethetik be.
Isten áldását kívánjuk életükre! Urunk szentelje meg életüket, és ajándékozza meg minden 
olvasónkat a megszületett – és mai is élő – Megváltó szeretetével örömével és békességével!
A Monori Evangélikus Egyházközség nevében:
Selmeczi Lajos Péter lelkész, Kovács Endre felügyelő, Márton László gondnok
Az életben a legjobb dolgokért nem kell fizetni - vagy legalábbis nem sokat. 
Gyönyörködni a naplementében, virágot szedni a mezőn, majd a csokorral meglepni 
kedvesünket, csodálni az őszi falevelek színgazdaságát, feltöltődni az istentiszteleten, kéz 
a kézben sétálni egyet, vagy egyszerűen csak ücsörögni a verandán és tücsökzenét 
hallgatni - nem kerül semmibe. Együtt nekilátni egy doboz fagyinak, megrendelni a 
kedvenc pizzánkat, úszni egy nagyot, vagy megnézni egy remek filmet - valójában alig 
kerül valamibe.
Gary Chapman
background image
J
ÁVORSZKI
 T
ÍMEA
I
FJÚSÁGI
 
VEZETŐKÉPZÉS
 - 
ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ
2014.   November   14-16.   közt   egy   vezetőképzésen 
vettem részt Erdély egyik kis falujában, Tenkén. „Légy 
bátor és vezess!” címmel, a romániai és a magyar CE 
Szövetség, közös szervezésében, pályázati támogatással 
valósulhatott   meg   ez   a   hétvége.   Magyarországról 
hárman indultunk el, s én alig vártam már az utazást, 
mert tudtam, hogy különlegesen jó lesz ez az alkalom. 
A sok barátságos erdélyi magyar testvér, a vendéglátó 
lelkészcsalád,   a   többi   fiatal   mind-mind   örömmel   és 
barátságosan   fogadtak   minket.   Mindenki   belülről 
motiváltan, nyitottan vett részt egész végig, ami igen megkönnyítette a szervezők dolgát, s 
ami hatalmas lendületet adott az elvégzett munkához.
Négy   előadás   alkalmával   bővíthettük   tudásunkat   a   vezetés   biblikus   témaköreiben, 
megtudhattuk, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó vezetőnek, felismerhettük 
melyeket lehet és kell magunkban fejleszteni, és hogy Mózes nagyon jól tette, hogy levette a 
saruját, amikor kellett. Hogy egy jó vezető Istentől vezetett, és először hallgat, csak aztán 
nyitja   ki   a   száját,   s   hogy   a   gyümölcseinkről   könnyen   felismerheti   bárki,   milyen   fák 
vagyunk…
Számomra rendkívül élvezetes volt, hogy nem csak elméletben beszélgettünk a vezetésről, 
hanem rengeteg gyakorlati feladatban, játékban is kipróbálhattuk a képességeinket, s ezek 
után hasznos visszajelzéseket kaphattunk és adhattunk egymásnak. A szeretettel elmondott 
építő   kritika   sokunkban   nagyon   őszinte   felismerésekhez,   változásokhoz   nyitott   utat,   s 
számos késő estébe nyúló beszélgetésnek adott kiindulópontot, amiért nagyon hálás vagyok. 
Bekötött szemmel, egymásba kapaszkodva fát keresni a színes, lehullott őszi levelek közt a 
parkban; működőképes katapultot építeni egy általam választott és irányított csapattal; az 
utcán himnuszt írni a hétvégéről, és még sok-sok hasonló - olyan élmények, melyeket teljes 
beleéléssel, odaadással, lelkesen és bátran csináltunk végig, s amelyeket elmondhatatlanul 
élveztünk. A közös dicsőítésre is nyílt lehetőség, és számos új éneket tanulhattam, ráadásul 
egy izgalmas „Vezess Café” nevű, kreatív tapasztalatcserére is sor került, a hangulatos őszi 
kávéházzá varázsolt előadóteremben. A házban, az udvaron, a szép parkban és az idősek 
otthonában is voltak programok, s a vasárnapi istentiszteletet természetesen a református 
templomban hallgattuk meg, házigazdánktól.
Záróalkalmunk egy imaháló „szövése” volt, melyben személyesen imádkoztunk egymásért,  
ami hiszem, hogy azóta is, a határokon túl is összetart minket - mert egy általam még soha  
nem tapasztalt módon krisztusi közösséggé váltunk a képzés végére, ami egy nagy kegyelmi  
ajándék Istentől.
Az ember sosem tudja, mi is az a karácsony, amíg egy idegen országban el nem veszíti.
Ernest Hemingway
Karácsony idején gondoljunk azokra, és imádkozzunk is mindazokért, akiknek nincs, mert 
nem lehet a Karácsony Jézus születésének ünnepe. Akiket üldöznek nemzetiségükért, 
bőrszínükért, hitükért, keresztyénségükért. - Urunk, hallgass meg minket!
S
ZÉLL
 B
ULCSÚ
 lelkész igehirdetése a Zsid 10,35-39 verse alapján hangzott.
Ne dobjátok el hát bizodalmatokat, melynek nagy jutalma van. Mert békességes tűrésre van  
szükségetek, hogy az Isten akaratát cselekedvén, elnyerjétek az ígéretet. Mert még vajmi  
kevés idő, és a ki eljövendő, eljő és nem késik. Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál,  
abban   nem   gyönyörködik   a   lelkem.   De   mi   nem   vagyunk   meghátrálás   emberei,   hogy  
elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.”
Széll   Bulcsú   a   Kispesti   evangélikus   gyülekezet   volt   lelkipásztora   jelenleg   Gombán   él 
nyugalmazott lelkészként, de ebben az időben is Isten szolgálatában áll, hittancsoportokat 
vezet, istentiszteletet tart a kis létszámú gombai testvéreknek. Elmondása szerint hinnünk 
kell   abban,   hogy   csak   akkor   érünk   el   eredményeket,   ha   imádkozunk,   Isten   hívására 
válaszolunk.   Régi   családi   emlékét   felidézve   arra   biztat   bennünket,   hogy   olvassuk 
folyamatosan a Bibliát, tudjunk részeket kívülről belőle, amikor olyan helyzetekbe kerülünk, 
hogy nem tudjuk kézbe venni a bibliát (betegség, munkahelyi elfoglaltság során stb.) nehéz 
helyzetekben így tudunk erőt meríteni Isten igéjéből. A mindennapi reggeli igeolvasás lelki 
táplálékunk, útmutatásunk, erőnk a napi nehézségek leküzdésében. Sokszor érezzük, hogy 
nincs erőnk, elesettek, gyengék vagyunk, de az Úr ad vigasztalást, erőt és útmutatást a 
legnehezebb helyzetekben is. Ebben kell bizakodnunk, ez a mi reménységünk. Adventben is 
belekapaszkodhatunk a mi Urunkba, előre töltekezzünk fel igéje által, hiszen „az igaz ember  
hitből   él”.  
Akármilyen   helyzetben   vagyunk,   bízhatunk  benne,   Ő  velünk   van,   megsegít, 
célhoz vezeti életünket. 
Advent   arra   tanít   bennünket,   hogy   visszajön   az   Úr.   Nem   azért   reménység,   mert   hátha 
visszajön az Úr, hanem bizonyosak lehetünk abban, hogy visszajön, csak most még nem jött 
el ennek az ideje, ez a biztos dolog a mi keresztyén reménységünk.
Ha minden nap olvassuk az igét, ha az Úr gyermekei vagyunk az vajon meglátszik-e rajtunk, 
mert ha nem az nagy baj. Úgy kell élnünk, hogy látszódjék rajtunk, hogy az övéi vagyunk, a 
nehézségek között is hűségesek vagyunk hozzá. Úgy kell élnünk, hogy készek legyünk az 
Úr eljövetelére, bármikor is lesz az, ne érjen váratlanul bennünket, mert a hívő ember élete 
állandó   készenlét.   Nekünk   hívő   embereknek   vannak   kötelességeink,   de   azt   nem 
kényszerűségből tesszük, hanem örömmel, mert szeretjük az Urat, kedvére akarunk tenni. A 
keresztyéni élet nem nehéz, mert a hívő megérti, mit jelent a kereszt, a bűneinkből való 
feloldozás. Ha látszik rajtunk a Jézushoz tartozás, a nem hívő látja ezt az örömöt rajtunk. 
Nem  láthatjuk meg az Istent, ha hátat  fordítunk neki, csak akkor láthatjuk meg Őt, ha 
szembe fordulunk vele, keressük Őt. A mi feladunk, hogy látszódjon meg rajtunk Isten 
szeretete, a hozzá tartozásunk, hogy élő Urunk van, hogy életünket átformálta, vigyázzunk 
Isten ügyére, és ha tudjuk mások felé sugározni ezt az istenszeretetet, talán az a másik ember 
is el tud jutni oda, hogy hinni kezd az Úrban. Ez a mi keresztyéni feladatunk, ehhez adjon a 
Teremtő Úristen erőt és benne bízó, csak ráfigyelő életet!
Istentiszteletünket imádsággal és közös énekkel (EÉ.125) zártuk.
Ne a hóban, csillagokban,
Ne ünnepi foszlós kalácson,
Ne díszített fákon, hanem
A szívekben legyen karácsony!
Szilágyi Domokos
background image
M
ÁRTON
 L
ÁSZLÓ
B
ESZÁMOLÓ
 G
YÜLEKEZETI
 H
ÁZUNK
 
FELÚJÍTÁSÁRÓL
  Bajza utca 2 szám alatt lévő evangélikus Gyülekezeti Ház hajdanán egy zsidó  
fakereskedő   családé   volt.   1936-ban   került   a   monori   evangélikus   gyülekezet  
tulajdonába. A fellelhető dokumentumok és  jegyzőkönyvek  arról  tanúskodnak,  
hogy az épület már akkor – a harmincas években - felújításra szorult.
A
Rövid történeti áttekintés
Évtizedeken   keresztül   kettős   funkciót   látott   el   az   „L”   alakú   építmény.   Egy   része 
lelkészlakásként   szolgált,   másik   része   pedig   különböző   gyülekezeti   alkalmaknak, 
szeretetvendégségeknek adott otthont. Noha a ház helyiségének külső és belső falai nyilván 
kaptak egy-egy új festést vagy tisztasági meszelést, az épület állaga 1936-tól napjainkig 
egyre romlott.
A 90-es évek végére az épület szinte lakhatatlanná vált. Az Országos Evangélikus Egyház 
által nyújtott támogatásból 2003-ban felépült az új lelkészkakás, megújult a gyülekezeti ház 
külső utcafrontja. Ez magába foglalta a külső fal újraszigetelését, új ablakok beépítését és a 
teljes   homlokzat   megújulását.   Szilárd   burkolatot   kapott   a   belső   udvar   egy   része.   A 
gyülekezeti tagok közadakozásából elkészült az új kétszárnyú bejárati kapu. Néhány évvel 
később   megújult   a   mintegy   45   m
2
-es   Gyülekezeti   terem,   mely   egyrészt   a   különböző 
gyülekezeti rendezvényeknek (Ádám-kör, Éva-kör, Biblia óra, Ifi összejövetelek, Presbiteri 
gyűlések stb.) ad helyet, másrészt itt került kialakításra a lelkészi iroda is. Viszont az épület 
többi helyiségének megújulására anyagi fedezet hiányában nem került sor. A tető egy része 
beszakadt, az épület folytatásában lévő mintegy 15 méternyi gazdasági épület lebontásra 
szorult. Itt szeretném megemlíteni S
ZABÓ
 K
ÁROLY
 építési vállalkozó nevét, gyülekezetünk, 
valamint   az   előző   Presbitériumunk   oszlopos   tagját,   akinek   nagyon   sokat   köszönhetünk 
Gyülekezeti házunk megújulásáért. Pénzt, időt és fáradtságot nem kímélve oroszlánrésze 
volt a felújítási munkálatokban.
Napjainkban
2004-2009-es években kapott új hajlatbádogozást és új héjazatot a tető egy része. Elbontásra 
került a hátsó épületrész, helyére termőföld lett feltöltve. A ház hátsó részében új homlokzat 
épült, itt került kialakításra egy szociális helyiség. A Gyülekezeti ház több más fűtetlen és 
világítás   nélküli,   szigeteletlen   omladozó   vakolatú   helyiségeit   -   mintegy   130   m
2
-nyi 
alapterületet   –   raktározásra   használtuk.   2013   őszén   a   Kormányzat   Emberi   Erőforrás 
Minisztériuma a 2014-es évre vonatkozóan egy Versenykiírást tett közzé Gyülekezeti házak 
felújítására 5 millió forint  összegig. Benyújtottunk egy pályázatot, amellyel  az elbírálás 
alapján kaptunk 2.000.000 forint vissza nem térítendő támogatást, melynek felhasználási 
határideje   2014   április   1-   2015   május   31-ig   tart.   Felmértük   azt,   hogy   a   meglévő   négy 
helyiség milyen funkciókat láthatna el a megújulás során. Ennek tükrében megterveztük 
azokat   a   szakipari   munkákat,   amelyek   alapvetően   szükségesek,   ugyanakkor   a   bekért 
árajánlatok alapján fedezi a munkálatokat a kapott 2 millió forint összegű támogatás. Az 
előszobából nyíló Gyülekezeti terem mellett lévő kisebb helyiségben kerülne kialakításra a 
lelkészi iroda, az emellett lévő tágas helyiség gyülekezetünk ifjúsági tagjainak közösségi 
szobájaként újulna meg. A szociális helyiség mellett lévő középső szobának egyik felében 
nyernének továbbra is elhelyezést a gyülekezet különböző tárgyi eszközei, a helyiség másik 
részében egy kis teakonyhát szeretnénk kialakítani a későbbiekben. A felújítási munkálatok
2014 áprilisában kezdődtek. Először is a helyiségekben lévő bútorokat és egyéb eszközöket 
kellett a helyiségek közepére összerakni, biztosítani a falakhoz való hozzáférhetőséget a 
szakemberek   számára.   Április   hónapban   115.000   Ft   fizettünk   ki   a   halaszthatatlan 
épületbádogozás   és   esőcsatornák   felújítási   munkálataira.   2014   májusában   az   elektromos 
hálózat   teljes   cseréjére   és   új   hálózat   kiépítésére   került   sor   kb.   340.000   Ft   értékben. 
Júniusban a felvizesedett falak utólagos szigetelése történt lemezbeütéssel, melynek díja 
570.000 Ft. A meglévő konvektoros gázfűtés korszerűsítéséhez illetve bővítéséhez további 4 
db   gázkonvektor   került   beszerzésre   kedvezményes   áron   271.000   Ft   összegben,   melyek 
beépítése   után   366.000   Ft   került   kifizetésre   a   fűtésszerelő   szakember   számára.   Ezután 
számot   vetettünk   mire   lehet   elegendő   a   megmaradt   mintegy   340.000   Ft.   A   további 
munkálatok   megkezdéséhez   szükség   volt   az   összes   helyiség   teljes   kiürítésére.  A  fontos 
iratokat tartalmazó szekrények a gyülekezeti teremben nyertek elhelyezést, az összes többi 
holmit az udvarra hordtuk ki a bejárattal szemben lévő tető alá. Augusztus közepén a két 
nagyobb helyiségben lévő - az idők során teljesen szétkorhadt padló és parketta burkolat 
került   felszedésre,   melyet   azok   a   gyülekezeti   tagok   szállítottak   el   tüzelőnek,   akik 
tevékenyen részt vettek mind az aljzat, mind az ezek ágyazatát képező salak kihordásában. 
Augusztus  végén közel  10 m
3
  betonaljzat  került  bedolgozásra  ebben  a két  helyiségben. 
Szeptemberben a részben az idők során lemállott, részben a villanyszerelés és falszigetelés 
során sérült falak vakolat felújítására került sor. Ezután megtörtént ezek glettelése és a falak 
alapfestése. Október  hónapban  felkértünk  egy szobafestő szakembert  az utcai  közösségi 
szoba falainak glettelésére és kifestésére. Más gyülekezeti tagok segítségével ugyanilyen 
módon   megújultak   az   iroda   falai   is.  Adományokból   új   padlóburkolatot   is   kapott   ez   a 
helyiség.   Szerettük   volna   a     közösségi   szobát   is   laminált   padlóburkolattal   ellátni,   de   a 
betonaljzat   nedvességtartalma   ezt   az   idén   nem   tette   lehetővé.   Ezt   a   munkát   tavasszal 
tervezzük   elvégezni,   melyet   szintén   a   gyülekezeti   tagok   adományából   az   Alapítvány 
támogat. Október 24-én a gyülekezet egy szűk körének segítségével – amely csupán néhány 
család   tagjára   korlátozódik   és   akikre   mindig   számítani   lehet   –   visszarámoltuk   a 
helyiségekbe, mind a gyülekezeti teremben lévő szekrényeket, mind kint a szabadban lévő 
tárgyakat és eszközöket még a rossz idő beállta előtt. Megjegyzem, ugyanazok vettek részt 
mind   az   elkorhadt   aljzat   kihordásában,   mind   az   aljzat   betonozásakor.   Ezúton   szeretnék 
ezúton is hálás köszönetet mondani Nekik, amiért minden alkalommal odaadó lelkesedéssel 
teszik mindezt.
A   gyülekezeti   ház   felújítása   ezzel   még   koránt   sem   ért   véget,   mert   bár   az   anyagi 
lehetőségeink sajnos végesek, de hiszem hogy nem minden csak a pénzen múlik, és kellő 
összefogással   tovább   építhetjük,   szépíthetjük   a   Gyülekezeti   Házunkat,   ezáltal   a   saját 
gyülekezetünket is. Erre szeretnék megnyerni a jövőben szélesebb rétegeket a gyülekezeti 
tagjaink közül, hisz oly sok még a tennivaló!
„Eljöttek mindazok a hozzáértő emberek, akik a szentély különféle eszközein dolgoztak,  
mindenki a maga mesterségében, amiben dolgozni szokott” 2 Mózes 36.4
Ezekkel a gondolatokkal szeretném zárni ezt a sikeres évet. Az Úr áldását kérem a monori 
evangélikus gyülekezet  minden tagjára azok családjára. Kívánok mindenkinek Áldott és 
meghitt Karácsonyt, egészségben és szeretetben teljes új Esztendőt.
Mindazok, akik szívesen segítenének a későbbiekben a felújításokban közösségi munkával,  
azok Márton Lászlónál jelezhetik szándékukat és elérhetőségüket.